Könyv Kata képeihez
László Melinda
Könyv Kata festményei „cukormáz”
nélküli őszinteséggel vallanak a világról, az életről, s egyúttal magáról a
művészről. Figyel, érez, átél; a munkái által meg akar érteni, s a belső gondolatok
szövevényességének keresi a formáját a vásznon – a ráébresztés,
figyelemfelkeltés lehetőségét megragadva. Ars poetica-jában művészetével
kapcsolatban egyfajta „krónikás” jellegről beszél, hiszen alkotásaiban fontos
szerepet kap az élet visszásságaira való reflexió.
Munkáinak szimbolikája a metaforikus,
többrétegű jelentéstartalmakból, az akár meghökkentő motívumok társításából
tevődik össze. Gyakran hatalmas és kietlen épületek, gyárak szolgálnak a képek
hátteréül, melyben az olasz metafizikus festészet hatása érezhető. Másik
gyakori képi elem az újság és a rá helyezett tárgy, mint vele párbeszédet
folytató másik valóság. Markáns vonalat képvisel művészetében a
társadalomkritika, az aktualitás, melynek értelmezési horizontját iróniával
kevert egyedi asszociáció által jó érzékkel képes kitágítani.
Könyv Kata mindazonáltal a hagyományos
festészet folytatója, fontos számára a matéria, az ecsetnyom, az indulat által
hevített egyedi kézjegy. Változatos festői nyelvezete a pasztózusan megfestett
és lazúros, a kidolgozott és az éppen kibontakozó, felsejlő részek
egyensúlyából, a fény-árnyék kontrasztból építkezik, s ez adja a képek
dinamikáját. A technika „uralma” előhívja az igényt az érzéki festészet iránt.
Manapság igazi felüdülés Könyv Kata – alapos tudáson nyugvó – vérbeli
festőisége, erőteljes megfogalmazása, és gondolatébresztő képalkotása.
A tartalom és a forma egyaránt fontos,
együtt fejti ki hatását, s az igazi műalkotás ezek szerves egységéből
táplálkozik. Könyv Kata tehetsége és ereje talán ebben rejlik.
/ Élet és Irodalom, 2012. március 30.
/